Brandon Hackett blogja

"Minden ember könyv, történetek, emlékek, gondolatok és események egyedi és megismételhetetlen tárháza."

Rólam

 

Markovics Botond

írói álnevemen Brandon Hackett. 1975-ben születtem, első novelláimat (az Én, a halhatatlan c. novellaciklust) Nemes István Cherubion kiadója jelentette meg, az egyik története a zsűri döntése alapján 2003-ban Zsoldos Péter-díjat kapott, de szerintem nagyon távol állt attól, hogy bármilyen díjat is érdemeljen, így az elismerést elsősorban bíztatásnak, bátorításnak vettem.

Az ember, és így az író is változik – de csak ha akar, persze -, így 2004-ben a korábbi regényeim világával és könnyedebb, kalandosabb stílusával szakítva megpróbáltam egy új irányba továbblépni. Három év hallgatás után, 2007-ben megjelent a korábbiaknál némileg komolyabb sci-fi regényem, A poszthumán döntés a Delta Vision kiadó gondozásában.

2008-ban, másfél évnyi munka után készült el a következő regény, Isten gépei címmel, ami a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozat keretein belül jelent meg. 2009-ben elnyerte a Zsoldos Péter-díjat, és 2011-ben talán megjelenik Romániában is. Meglátjuk. A regény a technológia fejlődőséből kiindulva azt vizsgálja, hogy a megváltozott körülmények között mivé válik, mivé válhat az ember és az emberi társadalom.

2009-ben egy újabb regény írásába kezdtem, ennek címe Az ember könyve, amit 2011-ben befejeztem, és 2012-ben fog megjelenni. Közben pedig már újabb sci-fi történeten dolgozom, ami jelenleg a Párhuzam címet viseli.

Tervek:

Párhuzam (jelenlegi projekt – regény)

Maxwell árvái (tervezett regény)

Az ember holdja (tervezett regény)

Bibliográfia:

Az ember könyve (regény, megjelenik 2012-ben)

Isten gépei (regény, Galaktika Fantasztikus Könyvek, 2008 / Zsoldos Péter-díj 2009-ben)

A Poszthumán döntés (regény, Delta Vision, 2007)

Erdőhold urai (regény, Cherubion, 2004)

Erdőhold (regény, Cherubion, 2003)

Az öröklét nyomában (regény, in: Az öröklét nyomában antológia, Cherubion, 2003)

Az ötödik gyarmat (regény, Cherubion, 2002)

A negyedik gyarmat (regény, Cherubion, 2002)

Én, a halhatatlan (novellaciklus, in: Én, a halhatatlan antológia, Cherubion, 2002 /  Zsoldos Péter díj 2003-ban) 

Novella, egyéb:

Szenvedély (novella, in: Fényözön antológia, Cherubion, 2003)

A jövőbe vetett hit (novella, in: Ezüstláng antológia, Cherubion, 2004)

A jövőbe vetett hit /Usko tulevaisuuteen (finn rövidfilm forgatókönyve. R: Jelinkó Márton)

2012.01.07.


16 Responses to “Rólam”

  1. Márton Gege Says:

    Szervusz, Hackett.

    Remélem, nem csak a webes “mélyűrbe” írok, hanem az új könyved mellett van egy kis időd beleolvasni új rajongód kommentjébe. Az Isten gépei után a Poszthumánt fejeztem be néhány órája, mindkét könyved eszméletlenül tetszett. Árad belőlük az intelligencia, a tudományos igényesség, bár ezt a szöveget már biztos unod.

    Gondoltam, ha már rátaláltam a blogodra, elküldöm a “gömbi léttel” kapcsolatban támadt kósza gondolatomat. Miszerint a pozitív értelemben vett örök élet nem valósulhat meg. Még ha a tudat végtelen ideig fut is egy tárhelyen, ha a tárhely maga véges és mindig új emlékek épülnek be, a régiek egyre jobban eltompulnak, egy idő után teljesen elvesznek.

    Elgondolkodtam rajta, hogy ha a gömbben élnék évezredeken keresztül, az első barátnőmet, az anyámat, a nevemet is a “végtelen” idő alatt egyszerűen elfelejteném. Közben az ember személyisége is változik, így egy idő múlva az eredeti tudat teljesen átalakul, gyakorlatilag meghal.
    A kedvenc mondatom is ezzel kapcsolatos a könyvből: “Az emberi tudat nem évezredes létezésre van tervezve.” Bravúros.

    Hogy ne csak seggnyalás legyen a kommentemből, a 161. oldalon találtam egy kissé flegmának vélt gondolatmenetet:

    Amikor a földiek megszüntetik a gyűrűmodul gravitációs terét, Nicole lebegni kezd, és attól fél, hogy eltávolodik a padlótól, közben ezt gondolja: “Hiába kapaszkodtam volna valamelyik székbe vagy könnyű asztalba, nem sokat értem volna velük, mert nem voltak lerögzítve”. Valójában ha megfog egy tárgyat, és ellöki magától, a lendületmegmaradás miatt ő az ellenkező irányba indul. Ezt persze nem hibának vélem, csak beleképzeltem magam a helyzetbe, és úgy éreztem, a szék megfogása is hasznos lehetett volna.

    Önző módon remélem, hogy a nem mostanában jön ki az új regényed, mert mostanában el vagyok havazva és előre érzem, hogy nem fogok tudni neki ellenállni.

    Max. tisztelet!
    Gege

  2. hackett Says:

    Helló!

    Nem mélyűr, illetve lehet, hogy azon is keresztülvágott, de végül ideért a komment.:)

    A Poszthumán döntés Gömbjén hajdanán, írás közben én is sokat filóztam, hogy milyen is lenne a hatása hosszútávon, és itt már én is kicsit szkeptikussá váltam. Tűnődöm még rajta, hogy érdemes lenne-e ezzel foglalkozni bármilyen terjedelemben is, akár folytatásként, de még nem döntöttem el.

    A 161. oldalra nagyon egyszerű a magyarázat, az E/1-es narrációból következik.:) Nicole nem túl gyakorlott a zéró gravitációval kapcsolatban, mint ez nem egy jelenetben látszik is, így vannak helyenként téveszméi ezzel kapcsolatban.:)

    Az új regény valóban nem mostanában lesz kész, legjobb esetben is jövő év ősze a reális időpont, szóval, kell még idő, mert nagyon sok munka van még vele.

    Üdv,

    Hackett

  3. Somlán Dániel Says:

    Kedves Hackett!

    Mindig is utáltam olvasni, de az Én a halhatatlan műved teljesen letaglózott és többször kértem születésnapi vagy karácsonyi ajándéknak a folytatását, amelyet sehol nem tudtam beszerezni :( Tisztelettel kérlek, hogy e-mailben a somlan.daniel@t-online.hu -ra adjál meg nekem egy web vagy bolt címet bárhol az országban ahol az egész sorozatot meg tudom vásárolni.

    Köszönettel:

    S.Dániel

  4. Yoscha Says:

    (Ide is bemásoltam, mert Neked szól…)

    Kedves “Brandon Hackett”!

    Pár perce olvastam el a Poszthumán döntést, és pár hónapja az Isten gépeit. Ez a két könyv hozta vissza a hitemet a SCI-FI létjogosultságába, és végtelen örömömre szolgál, hogy ezt egy magyar ember (bármit is jelentsen ez) alkotta meg.
    Csak köszönetet szeretnék mondani ezen művekért, mert lehet hogy sosem lesznek kötelező olvasmányok, de azoknak akik elolvassák biztos maradandó élményt nyújtanak, új szemléletet nyitnak.

    Köszönöm, és várom a folytatást nem előbb mint ahogy elkészül!
    Szép napot!
    Yoscha

  5. Hackett Says:

    Kedves Yoscha!

    Bár már korábban talán leírtam párszor, de az ilyen kedves szavak tényleg nagyon ösztönzőleg hatnak, úgyhogy én is köszönöm. Gyanítom, az olvasó-író viszony a kölcsönös függésen alapul, az olvasónak szüksége van az író történeteire, az írónak meg az olvasóira, ahhoz, hogy lélekkel írjon, valamint újra és újra megpróbáljon valami olvashatót alkotni.:))
    Az új regény készül, igaz elvileg nem folytatása egyik történetnek sem (bár, ezt így azért nem lehet teljesen egyértelműen kijelenteni.:))

    Hackett

  6. Spongyazoli Says:

    Kedves Botond!

    Csak véletlenszerűen szoktam blogokba beleolvasni. Nem céltudatos, sokkal inkább érdeklődő olvasgatások ezek. Eszembe jut egy szó, beírom a googlebe és a találatok közt klikkelek egy blogra :) Aztán vagy érdekes, vagy nem. Így jutottam el hozzád is… Aztán ahogy olvastam, mindjárt 2 téma is megfogott. Egyik X-Ray Dog a másik a sci-fi. Mindkettőt szeretem. Olvasva egy blogbejegyzésed, picit pontosítanék, hiszen az idő múlásával szaporodnak az X-ray albumok :9 Már 52 kiadott lemezük van, pontosabban 51, mert az 50. albumot kihagyták a sorból és helyette kiadták az 51,52 albumot :) (gondolom hamarosan az 50. is megjelenik) Nos csak jelzés szinten jegyzem meg, hogy az összes albumukat beszereztem már, de persze nem csak az övékét, hanem más (soundtrack) csapatét is gyűjtöm, mint pl. az Immediate Music a BrandX music és még sorolhatnám. Gyűjteményem a weboldalamon megtekinthető.
    Nos mindössze ennyit gondoltam írni :)
    Könyveidhez további sok sikert és rengeteg hálás, hűséges olvasót kívánok.

    Üdv. Spongyazoli

  7. Dworkyll Says:

    Szia!

    Van valamilyen dedikált olvasód, Kindle, Koobe vagy Sony pl? Küldenék valami érdekeset. A gyárból.

  8. Hackett Says:

    Dworkyll:
    Egyelőre még nincs, olvasóként elsődlegesen azért még papírkönyvpárti vagyok.:)

  9. Benedek József Mihály Says:

    Tisztelt Markovics Botond!
    Benedek József Mihály vagyok, a Régió Rádió, egy kb. 15 – 30ezer hallgatót magáénak tudó székelyföldi adó irodalmi szerkesztője.Olvastam Isten Gépeit, és remélem, hamarosan elolvashatom a Poszthumán Döntést is.
    Mivel nagyra értékelem munkáját, szeretnék önnel egy telefonos rádióriportot készíteni, ami nem egyenes adásba menne, hanem megvágva, és önnek is elküldeném az anyagot. Műsoraink interneten is hallgathatók, a http://www.regioradio.ro oldalon. Az én rovatom, a Kultúrrégió minden szerdán és pénteken magyar idő szerint 9 -11. óra között megy.
    Ha lát ebben fantáziát, kérem, küldjön egy telefonszámot és egy e-mail címet.
    Üdvözlettel,
    Benedek József Mihály

  10. Hackett Says:

    Kedves Mihály, írtam emailt.

  11. rhewa Says:

    :)
    Botond, szegről-végről “kollégák” lettünk, csak én az Irodalmi Percek csapatban játszom.
    Sok sikert az interjúhoz.

  12. Chelloveck Says:

    Szervusztok, kollégák! Én is rádióztam már!!!
    Másfél évesen a Miskolci Rádióban énekeltem Jakab Éva műsorában a Kalapom, kalapom, csurgóra! című dalt. Remélem, nektek is majdnem akkora sikeretek lesz, mint nekem!

  13. zlaboncz Says:

    Kedves Hackett,

    Most fejezem be az “Isten gépeit”, és teljesen le vagyok nyűgözve. Nem tudom mikor kötött le ennyire regény, fantasztikus élmény volt. Köszönet ezúton is.

    Kérdésem annyi lenne, hogy tervezed-e eddigi (és elkövetkezendő) műveidet is megjelentetni elektronikus könyv formájában? Én elsősorban már ezt a formátumot preferálom, és mindenképpen szeretnék még tőled olvasni. (Bár, ha másképp nem, muszáj lesz megvenni papíron… :) )

    Üdvözlettel, Z.

  14. Hackett Says:

    Zlaboncz:
    Köszönöm, és örülök, hogy tetszett.:)
    Mindenképpen tervezem, de nem csak rajtam múlik. Az Isten gépei előtti Poszthumán döntés is előbb-utóbb megjelenik e-könyvben valahol, csak itt még a közlési jogok miatt nem egyszerű a helyzet.
    A júniusban megjelenő Az ember könyve e-publikálása ha rajtam múlik, mielőbb követi a papírkönyvét (sőt, én a kettőt legszívesebben egy időben jelentetném meg), de ez még kiadói döntés kérdése.

  15. Deák Attila Tamás Says:

    Tisztelt Botond/Brandon! (Kinek hoyg tetszik…:) )

    Kb két éve került a kezembe az öröklét nyomában című könyv, amint kiolvastam belőle a Hallhatatlan történeteket, egyből feltúrtam a könyvtárat az Én, a Hallhatatlan után…. Szerencsére megvolt nekik, így azt is “megettem” egy nap alatt… Mostanában rátaláltam egy fórumon a kiadatlan folytatásokra, és annyira rákattantam megint, hogy másnap reggelre még az Isten gépeit is hozzá kellett olvasnom, hogy “megnyugodjon” a lelkivilágom… Most, itt ülök a gép előtt, és vadászom a netet, hátha találok még valahol morzsákat Barbessékből…… de sehol,és én olyan csalódottnak érzem magam… Brrrr…. Egy szó, mint száz, illetve kettő: Várom a folytatásokat…. Addig is, még hozzá csapom a Poszthumán döntést, valamint amit még találok, az Olvasottak listámhoz…
    (S megjegyzem, annyira kár, hogy egy jó könyv megszületéséhez olyan sok idő kell, míg az elolvasásuk, mégha az ember duplán is olvassa őket, max 2-3 nap….:(:(:(:( )

    Tisztelettel:
    DAT

  16. Hackett Says:

    DAT:
    Ha Barbessről akarsz olvasni, A negyedik gyarmat és Az ötödik gyarmat regényeket ajánlom, abban is szerepel. Utána pedig még két könyv van, ami ezzel a témával foglalkozik, az Erdőhold és az Erdőhold urai.

    mostanában kicsit mást írok (Isten gépei, Posztumán), de hamarosan megjelenik Az ember könyve regény is, mint a legújabb alkotás.;)

    Üdv,

    Hackett

Leave a Reply

XHTML: You can use these tags: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>