Azt írtuk az SFmag.hu-n, hogy szerintünk az idei év a fantasztikus könyvek éve lehet, ugyanis ha minden jól megy,  annyi jó sci-fi és fantasy könyv jelenik meg idén, amennyi már nagyon régen nem. Lesznek régi adósságok, új szerzők, új kiadók, meglepetések, persze, ha a kiadói tervek megvalósulnak.

Ha még nem láttátok a listát, érdemes csemegézni a reménybeli megjelenések között.

http://sfmag.hu/2012/01/25/2012-evi-magyar-sci-fi-konyvmegjelenes-eselylatolgato/

És végre, hosszú idő után újra írtam egy ismertetőt az SFmagra, mégpedig Peter F. Hamilton sajnálatos módon agyonhallgatott magyarul megjelent sci-fi regényéről, A földre hullt sárkányról. Alig néhány kritika jelent meg csak róla, úgy tűnik, a borító elsőre nem csak engem riasztott meg, pedig ez egy piszok jó sci-fi.

http://sfmag.hu/2012/01/23/peter-f-hamilton-a-foldre-hullt-sarkany-avagy-ismerteto-egy-agyonhallgatott-sci-fi-regenyrol/

Szombaton megtartottuk az SFmag.hu által rendezett első saját rendezvényt, a Fantasztikus kéziratok éjszakáját.

A kiírás szerint: “Sci-fit, fantasyt vagy horrort írsz, de még keresed az utadat? Nincs őszinte olvasód, aki elismeri írásod erősségeit, ugyanakkor rámutat a hibáira? Szeretnél megismerkedni más írókkal? Jól viseled a kritikát és tanulni szeretnél belőle? Ha készen állsz a megmérettetésre, csatlakozz hozzánk a Fantasztikus kéziratok éjszakáján, ahol az SFmag írói és szerkesztői személyesen mondanak véleményt kéziratodról, és ahol egy ital mellett, kötetlenül beszélgethetsz és ismerkedhetsz írótársaiddal, gyűjtheted a tippeket az írással, szerkesztéssel, könyvkiadással kapcsolatban!”

Az SFmag a folyamatos és a pletykák szerint “félelmetes” novellapályázatán ugyanis megjelenésre kész, vagy aközeli, egyedi írásokat keres, és a novellaszerkesztőknek sajnos nincsen kapacitása mélyebben foglalkozni a beküldött írásokkal, nem tudnak javaslatokat adni, írástechnikai tanácsokkal ellátni az írókat.

Erre találtuk ki néhány hónapja a Fantasztikus kéziratok éjszakáját, ahol a bátor jelentkezők által beküldött novellákról  és regényrészletekről az SFmag néhány írója és szerkesztője személyesen mondtak véleményt: név szerint Kleinheincz Csilla, Kánai András, László Zoltán, Szabó Sándor és jómagam. Bevallom, amikor elkezdtük szervezni az eseményt, fogalmam sem volt, mi sül ki belőle, de végül egy meglepően jó hangulatú és izgalmas délutánon és estén vettünk részt, így már biztos, hogy lesz folytatása.

Le a kalappal a jelentkezők előtt, akik merték vállalni a “tortúrát”, ami során öten mondtuk el az észrevételeinket a beküldött novellákról, regényrészletekről. Bár, szerintem igyekeztünk kedvesek lenni (remélem, sikerült is) és használható okosságokkal, tanácsokkal ellátni a szerzőket, ami által még jobbá csiszolhatják, szerkeszthetik a kézirataikat. A visszajelzés pedig úgy hiszem, mindennél fontosabb, ezekből lehet a legjobban tanulni, tovább fejlődni.

Részletesebb beszámolókért ajánlom László Zoli összefoglalóját az SFmagon többek közt az eredményhirdetésről, győztesekről (noha a díjazás szerintem csak ráadás volt), és itt van Szabó Sanyi blogbejegyzése is. A II. Fantasztikus kéziratok éjszakájának létrejötte ezek után pedig szerintem csak idő kérdése.:)

Egy hete láttam a villamoson Jokert. Először csak az élénkzöld haja tűnt fel, aztán észrevettem, hogy fehérre van mázolva az arca, és piros rúzzsal van körbekenve a szája. Egy kb. 20 év körüli srác volt, és Jokersége csak akkor sérült, amikor megjelent egy ellenőr, ugyanis azonnal elkezdett menekülni. Pedig megnéztem volna, amint Jokeresen megkérdezi, hogy: Miért vagy ilyen komoly?:)

Aztán nemrég, szintén a villamoson megpillantottam életem első, Kindle e-könyvolvasón olvasó emberét, és rájöttem, hogy mi nem jó az e-könyvolvasókban. Hiába próbáltam volna meglesni, hogy mit olvas, az e-könyvolvasónál nem látszik kívül a borító.:)

Az ember könyve még mindig nincs teljesen kész, de már majdnem. Június eleji megjelenés tűnik biztosnak, és ez most már leginkább csak rajtam múlik. Van még néhány elvarratlan szál azért.

Közben pedig nyakamon a jövő, mégpedig két, új regényötlet képében. Az egyiket már néhány hónapja jegyzetelem, a másik pedig egy hete tört utat magának a gondolataim közé. Az egyik 200 év múlva játszódó technológiai alapú sci-fi nagyon erős emberi vetülettel, viszont megírni még nem tudom, hogyan fogom,  mert ki kell gondolnom, hogy milyen narrációval és szemléletmóddal mesélhető el a történet. Ez pedig nem egyszerű kérdés az alapszituáció miatt.

A másik egy modern űropera, de erről sokat még nem tudok azon túl, hogy az alapötlete valami brutális. Amikor felvillant az ötlet, két napig csak ezen tudtam gondolkodni, muszáj volt a főbb gondolatokat leírnom. Azóta már körvonalazódnak a dolgok, és egészen érdekes dolgoknak néztem utána első körben. Szóval, lelkes vagyok, szeretnék már végre velük foglalkozni. Azonban ez még a távoli jövő, ami most fontos, hogy közeleg Az ember könyve.:)

Emlegettem már párszor Alastair Reynoldsot, nos az Sfmag.hu-ra a minap írtam egy ismertetőt a Revelation space-ről az űropera hét keretében. A regény több, mint tíz éves, de sokak szerint – szerintem is – egy kiemelkedő karrier kezdete volt. Remélhetőleg idén olvasható már magyarul is.

És végül egy képes hangulatjelentés. Hétfő este megérkezett az új jövevény a családba egy tündéri szőrmók képében.

BÚÉK mindenkinek!

Nemrég írtam, hogy elkészült a regény, persze, aztán kiderült, hogy a javítgatás még egy utolsó, komolyabb átírást fog jelenteni. A szöveg ötödét részben újraírtam, részben alaposan átszerkesztettem. De most már tényleg készen van, letisztult, összeállt, magamtól már nem tudok belenyúlni. Arra azért rájöttem, hogy nem kellemes 2,5 évet ugyanazzal a történettel tölteni, a végén már úgy éreztem, kicsit sok, az agyam újabb ötletek felé kalandozott.

A blog mostantól remélhetőleg kicsit aktívabb lesz, legalábbis igyekszem jelezni, ha már lesz információ Az ember könyve megjelenéséről, a borítóról, meg ilyesmi. Ha minden jól megy, a regény talán április környékén várható, legrosszabb esetben június, igaz, előtte még a Galaktikának is rá kell bólintania, hogy valóban érdekli őket a történet.

Most pedig pihenek végre, és belevetem magam az olvasásba, mert van egy halom jó könyv, amikre csak vágyakozó tekinteteket tudtam vetni az elmúlt hónapokban. Most leginkább Alastair Reynolds: Chasm cityje érdekel, amit ugyan decemberben elkezdtem, az eleje nagyon jó volt, de nem volt időm folytatni.

Aztán: az SFmagon néhányan összeírtuk 2010 számunkra legemlékezetesebb olvasmányait, érdemes csemegézni közöttük, vannak magyar és angol nyelven is megjelent, kiváló regények.

Tavalyi egyik kedvencemről, Vernor Vinge A fire upon the Deep című majdnem zseniális sci-fijéről írtam is, nagyon jó lenne, ha magyarul is olvasható lenne ez az angol nyelvterületen klasszikussá vált sci-fi. Ilyenkor mindig rájövök, hogy mekkora hiányosságaink vannak kiadásilag. Vingehez képest pedig az én 2,5 évem semmi, hiszen ő 5-10 évente ír egy regényt, szóval vagy nagyon ráérős, vagy nagyon alapos. Mindenesetre utóbbi három regénye mind Hugo-díjat nyert.

És ha már új év, egy kis visszatekintés. 2010 legjobb történése számomra egyértelműen az SFmag.hu volt. Rengeteg tervezés és munka is egyúttal sokunk számára, az indulás óta viszont csak öröm és boldogság, újabb és újabb jelentkezők a csapatba, és folyamatosan növekvő, egyre lelkesebb olvasótábor. Pedig a 2010 még csak a béta verzió volt. Nagyon úgy tűnik, hogy van értelme, és az emberek szeretik az igényes fantasztikumot, és valóban hiányt pótol a kezdeményezés.

Ja, és aki könyvet szeretne nyerni, megint van egy nyereményjátékunk, ezúttal egy Gaiman-Pratchett könyvet lehet nyerni jövő szerdáig, egyelőre csak a facebookozóknak, de hamarosan azoknak is kedvezünk, akik hozzám hasonlóan nem igazán kedvelik a közösségi oldalakat.:)

Azért volt egy kis idő a pihenésre is, pl. nemrég végére értünk a Tudorok című négy évados sorozatnak (38 rész), ami ahhoz képest, hogy az elején kicsit döcögött, az egyik kedvencemmé nőtte ki magát, és gyakorlatilag a Rómával egy szinten tudom emlegetni. Ismét igazolódott, hogy így van értelme sorozatot csinálni, ha nem attól teszik függővé, hogy hány évad, hogy mennyien nézik, hanem van koncepció, eleje, közepe, vége. És ugyanez a gárda (?) a Showtime-nál már csinálja a remélhetőleg hasonlóan igényes, a Borgiák koráról készített sorozatot, elvileg tavaszi bemutatóval.

Úgyhogy várom a tavaszt, hiszen emellett még jön a Trónok harca sorozat is.

Ugyan Az ember könyve végére értem, de azóta is folyamatosan dolgozom rajta, mert van bőven javítani való. Most tartok a kétharmadánál, szerencsére az eddigiekhez többet már nem kell visszanyúlnom, azonban az utolsó harmadában van nem egy jelenet, amit át kell írnom, mert messze nem vagyok vele még elégedett. Mindenesetre lassan letisztulnak a jelenetek, helyre ugranak az utolsó részletek, movitációk is talán.

És közben motoszkál a fejemben a következő ötlet is szerencsére. Eredetileg Az ember könyve folytatását akartam elkezdeni, de az most túl nagy projekt lenne, és szeretnék rövidebb, de összefüggő sztorikat elmesélni egy érdekes alapötlethez kapcsolódóan. 

Aztán itt van a sokunk közös gyermeke, az SFmag.hu, ami miatt ugyan többünknek kevesebb a szabadideje, mint szeretnénk, de azt hiszem, megéri, a visszajelzések messzemenőkig megerősítik a kezdeményezés létjogosultságát. És egy kis reklám:), elindítottuk az első könyvnyeremény játékunkat, Dan Simmons zseniális Hyperionjából lehet nyerni 5 kötetet, és remélhetőleg gyakorta fogunk ilyeneket szervezni jövőre is.

A látogatási statisztikákból már most egy érdekes tendencia kezd kirajzolódni egyébként, ami engem is meglepett. Az angol nyelvű, minőségi sci-fi és fantasy könyvekről írt ismertetők iránti érdeklődés meglepően magas a magyar nyelven is megjelent könyvekével összevetve. Azt gondoltam volna, hogy ez pont fordítva lesz.

Most vagy az történik, hogy az elérhetetlenség ellenére érdeklődés van az angolszász piacon kritikailag sikeres könyvekről írt ismertetők iránt, vagy pedig valóban sokan olvasnak angolul. Ha ez utóbbi történik, az viszont üzenet lehet a kiadóknak is, mi szerint az olvasók nem fognak hosszú éveket várni egy angol megjelenés (legalább a nevesebb regények) magyarítására – főleg, hogy még az sem biztos, hogy valaha megjelenik -, hanem egy jelentős részük elolvassa eredetiben.

Emiatt lenne jó, ha pl. az olyan idei, díjazott és kritikailag elismert regények, mint a Bacigalupitól a Windup girl, Miéville-től a The city and the city, vagy Wilsontól a Julian Comstock , esetleg Hannu Rajaniemitől a Quantum thief mihamarabb megjelennének magyarul is, nem pedig 3-5 év múlva (optimista becsléssel), amikor a potenciális olvasók egy jelentős, angolul tudó hányada beszerezte eredetiben. Ugyanis addigra a legjobb könyvek célközönsége is olyan méretűre zsugorodhat, ami a magyar kiadás bukásához vezet.

(Gondoljunk csak bele, a Harry Potternél pl. rajongói fordítások készültek az angol nyelvű megjelenés után, és a Twilight sorozatból is láttam hazai könyvfogyási listákat, ahol egy-egy új Twilight könyv angol nyelvű kiadása is előkelő helyen állt a toplistán.)

És mostantól novellákat is keresünk, havi egy kiemelkedő magyar fantasztikus novellát tervezünk megjelentetni díjazás ellenében (persze, nem ebből fognak az írók meggazdagodni),  e-book olvasók által támogatott elektronikus formátumokban (a külföldi fordítások mellett, amikből majd év végén egy külön ingyenes elektronikus kötet is összeáll remélhetőleg.

(Ja, és írtam egy könyvismertetőt is az SFmagra Reynolds House of suns című baromi jó sci-fijéről: http://sfmag.hu/2010/12/09/alastair-reynolds-house-of-suns/ :))

Kéttucatnyi lelkes ember több, mint fél évi munkájának gyümölcseként vasárnap megszületett az SFmag, a spekulatív fikció (fantasztikum) online magazinja. Egy olyan weboldalt álmodtunk meg, ami irodalommal, filmekkel, képzőművészettel, zenével egyaránt foglalkozik, ezen belül is olyan művekkel, amiket szeretünk, amikről érdemes beszélni, beszélgetni, legyen az magyarul olvasható, vagy egyelőre még csak idegen nyelven.

Amikor Kánai Andrással, alias SFinsiderrel, valamikor az év elején először beszélgettünk az ötletről, az egyik legfontosabb célként azt fogalmaztuk meg, hogy egy napi szinten frissülő magazinra lenne szükség, ami tervezetten, szervezetten működik, mint egy virtuális szerkesztőség. Jelenleg nagyjából három hónapra dolgozunk előre, azaz ha most ír valaki egy cikket, az valamikor februárban lesz esedékes (hacsak nem kiemelten aktuális, mert akkor előre ugrik). Szóval van miből válogatnunk, rengeteg érdekes anyag vár a megjelenésre az elkövetkező hónapokban.

Hogy mi indította a kezdeményezést? Első körben talán az elkeseredettség, hogy jó lenne kilábalni abból a depresszív hangulatból és folyamatos, hol nyíltan, hol fű alatt zajló sárdobálásból, ami évek óta körüllengi a hazai fantasztikumot. Ez a résztvevőkön túl ugyanis senkit nem érdekel, és közben nagyon kevés szó esik arról, ami igazán fontos: könyvekről, filmekről, képregényekről és egyéb művészeti ágak fantasztikumáról.

Szerencsére ez aztán gyorsan átcsapott egy konstruktív és előremutató ötletelésbe, tervezgetésbe, cikkírásba. A legmeglepőbb számomra az volt, hogy az ötlet sokkal nagyobb lelkesedést váltott ki, mint szerintem bármelyikünk hitte volna.

Az alkotógárda nagyon vegyes. Jelenleg több, mint kéttucatnyi embert számlálunk (de máris gyarapodunk), vannak köztünk írók, fordítók, szerkesztők, más fantasztikus honlapok gazdái,  egyetemi tanárok, egyetemisták, Sárdi Margit egykori tanítványai, fantasztikummal foglalkozó kiadókkal kapcsolatban álló emberek (jelenleg pl. Agave, Delta Vision, Galaktika, Tuan). És még lehetne folytatni.

Ami közös bennünk, az a fantasztikum szeretete.