A 322. oldal “titka”
augusztus 16, 2007Van egy rossz szokásom: megjelenés után mindig szoktam lapozgatni a saját könyvet (egyrészt talán nem akkora perverzitás, de jó érzés kézben tartani – és itt rossz az, aki rosszra gondolJ -, másrészt hülye maximalizmusom szeret hibákat keresni. Most valamiért úgy gondoltam, nem lesz benne annyi, mint az eddigiekben, hiszen nem túlzás, legalább 70-80-szor átolvastam, és tényleg megpróbáltam minden apróságra ügyelni. De úgy tűnik, még ez sem garancia.Eddig ugyan csak egy betűhibát találtam, ez már valami, meg három csúnya szóismétlést, amibe nekem, a szerkesztőnek vagy a korrektornak bele kellett volna nyúlnia. Aztán a tördelésnél pár helyen előjött a szokásos, eltűnő dőlt betűs probléma, de ezek még az elviselhetőség határán belül voltak. Aztán ma véletlenül fellapoztam a könyvet, és a 322. oldalon elkerekedett a szemem. A szerkesztés utolsó fázisában azt a két jelenetet, ami Eliott édesanyjára utalt, ki kellett húznom, ugyanis nem volt elég meggyőző, így még a regény elején leírtam, hogy miután Eliott apja visszaszökött a Földre, az édesanyja megkattant, és nem sokkal később öngyilkos lett. Ezzel töröltem azt a jelenetet is, amikor megtalálja az édesanyja holttestét, viszont elfeledkeztem arról, hogy itt, a 322. oldalon ez eszébe jut, és említést tesz róla. Ejnye. Ez csúnya figyelmetlenség volt részemről 
A szerkesztési fázis közben általában több helyen bele kell nyúlni az addig koherens egészet alkotó regénybe, és mivel ekkortájt én már nem voltam benne „agyilag” a sztoriban, ezen a ponton látványosan kihagyott az egész szövegre kiterjedő emlékezetem.
