Hosszú évek óta próbálom beszerezni kedvenc sci-fi filmem, a Szárnyas fejvadász/Blade Runner DVD-kiadását, de sajnos évek óta nem lehet kapni, senkinek nem jutott eszébe újra kiadni. (Valahol ez azért érthető, hiszen egy nem éppen pörgős, de még ma is elképesztően látványos és egyedi művészfilm).

De most, végre megtörtént a csoda, november közepén megjelenik DVD-n és blu-rayen is. Idén még úgysem láttam, pedig elvileg minden évben újra nézem, úgyhogy már csak két hetet kell várni rá.

Persze, van egy kis trükk a dologban, mert míg a blu-ray verzió kapott egy DVD(!) formátumú bónuszlemezt, rajta mindenféle extrákkal, az a DVD-kiadáshoz nem jár. ( Így készült a Szárnyas fejvadász – Átfogó dokumentumfilm bakiparádéval és kimaradt jelenetekkel, valamint vadonatúj interjúkkal. A film forgatásának és sokat vitatott örökségének áttekintése).

Hogy ennek mi értelme van, nem tudom. Az átlag DVD-vásárlók nem hiszem, hogy rávetnék magukat egy közel harminc éves filmre, ellenben a célközönség hajlandó lett volna valamivel többet fizetni azért az extra dvd-ért. A blu-ray lemezek ára pedig egyáltalán nem késztet arra, hogy vegyek egy új lejátszót, noha azt el kell ismerni, hogy a képélessége elképesztően éles.

Más téma: a minap megjelent egy cikk az origón egy cikk, mi szerint magyar kutatók fejtették meg a kakukk titkát.

“…Egy angol tudományos szaklapban (Proceedings of the Royal Society B) nemrég megjelent cikk megfejtette a rejtélyt. A Tim Birkhead sheffieldi professzor szervezte nemzetközi együttműködésben két magyar kutató is részt vett: Moskát Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Természettudományi Múzeum közös Állatökológiai Kutatócsoportjának tudományos tanácsadója és Bán Miklós, a Debreceni Egyetem PhD hallgatója. A kutatók számos madárfaj tojásának kotlási idejét hasonlították össze, s kiderült, hogy a kakukk tojásában az embrió már fejlődésnek indul, amikor a tojó becsempészi azt a gazda fészkébe. A frissen lerakott kakukktojásban az embrió egynaposnak tűnik más madárfajokhoz képest, a zebrapinty tojásai például pontosan 24 órás kotlás után érik el ezt a fejlettséget…”

A teljes cikk itt olvasható: http://www.origo.hu/tudomany/20101019-allando-evolucios-verseny-zajlik-a-feszekparazita-kakukk-es-a-gazdamadarai.html

Ha még nem olvastátok, itt az alkalom. A kutatóknak (főleg Csabának:)) gratulálok.

Az ember könyvéről ezúttal nem írok, mert a napokban lesz róla egy külön bejegyzést. A múltkor említett novellát viszont nagyon szeretném már elkezdeni, egyre gyakrabban gondolkodom rajta, nagyon érdekel, hogy mi lesz belőle. Igaz, január előtt semmiképpen nem tudok vele foglalkozni, mert előtte egy csomó részletet, hátteret végig kell hozzá gondolni, és rengeteg mindennek utána kell olvasnom- Viszont középtávon egy gyaníthatóan az Én, a halhatatlanhoz hasonló szerkezetű hosszabb történetté fog hízni, igaz, egy egészen másfajta, furcsa kapcsolódási logika alapján fog felépülni.:)

És még egyszer: szombaton 17 órától Győrben van jelenésünk László Zoltánnal a Győri Könyvszalonon, a Győri Nemzeti Színházban. A program itt részletesen megtekinthető.

Ígértem pár statisztikát a Dawkins-könyvből, árnyalva a néhány bejegyzéssel lejjebbi vitát:

Állítás: “A mai formájukban ismert emberek korábbi állatfajokból fejlődtek ki.”

Válaszok (szemezgetve az országok közül):

Ez egyébként egy EU-s felmérés 2005-ből, viszont számos újabb hasonló felmérésből az derül ki, hogy az USA nem sokkal előzi meg Törökországot.

Állítás2: “A legkorábbi emberek a dinoszauruszokkal egyidőben éltek.”

És végül egy felmérés 2008-ból, az USA-ból:

Az alábbi, az ember eredetére és fejlődésére vonatkozó állítások közül melyik áll Önhöz a legközelebb?

1. Az ember évmilliók alatt fejlődött ki az élet kezdetlegesebb formáiból, de a folyamatot Isten irányította.

Válasz: 36%

2. Az ember évmilliók alatt fejlődött ki az élet kezdetlegesebb formáiból, de Istennek semmi köze nem volt a folyamathoz.

Válasz: 14%

3. Isten nagyjából a mai formában teremtette meg az embert, valamikor az elmúlt kb. 10.000 évben.

Válasz: 44%.

Karácsonyra megkaptam Richard Dawkinstól: A legnagyobb mutatvány – avagy az evolúció bizonyítékai című tudományos ismeretterjesztő könyvet. Akit érdekel a jelenlegi fajokig, köztük az emberig vezető hosszú, következetes út és annak bizonyítékai, vagy egyáltalán csak szeretne kicsit többet tudni, ajánlott olvasmány a könyv, érthetően és szórakoztatóan tálalja az ismereteket, bizonyítékokat elénk, és egy valóban lenyűgöző mutatványt magyaráz el főbb részleteiben.

Ami e kapcsán mégis riasztó, és a könyvben is gyakorta említésre kerül Dawkins személyes történetei révén, a kreacionistáknak bámulatos kitartással elkövetett, a tudomány elleni merénylete, és az emberek tudatos agymosása. Akit érdekel, utánakereshet a neten a kreacionisták áltudományos “cáfolatainak”, “brilliáns” érveinek, amelyekkel a darwini evolúciót próbálják semmissé tenni az átlagember szemében, és 100%-osan szó szerint értelmezni a bibliai teremtést.

Az evolúciós kutatások nem foglalkoznak a Teremtő kérdésével, nem zárják ki és nem is erősítik meg a létezését, nem is ez a lényege az egésznek, szerintem az evolúció még csak nem is sérti senkinek a vallásos meggyőződését sem, mármint azokét, akik józan ésszel tekintenek a világra, nem elvakultan. Ellenben a Biblia Teremtésmítoszának szó szerint vételével a nyilvánvaló bizonyítékok ezreinek ismeretében érthető módon szembehelyezkednek.

Az evolúció létezését a Vatikán is elismeri, elfogadja, sajnos ezen tény felett azonban sokan átsiklanak, az elvakult kreacionista szervezetek sem törődnek vele, továbbra is mindent megtesznek, hogy a bizonyított tényeket elmaszatolják, az olyan tudósokat, mint Dawkins, sárba tiporják (szerencsére nem tudják), és befolyásolják a közvéleményt. (Nem tudom, hogy pontosan mi is áll emögött, de az biztos, hogy ez az embertömeg egy hatalmas vásárlóerőt is jelent egyben. A pénz pedig hatalom, általa sok mindent el lehet érni sajnos.)

Hogy mi ebben a riasztó?

Az USA, mint fejlett nyugati állam lakosságának minimum 40%-a (nagyon óvatos becslés) úgy tudja, hogy a Föld és a világ, az összes mai állattal, növénnyel 6000 éve jött létre a Teremtő közvetlen irányításával, és elutasítja a darwini evolúciót. Tartok tőle, máshol sem sokkal jobb a helyzet, és a tendenciák sem ezen arányok csökkenése felé mutatnak.

Jól példázza mindezt az alábbi iskolai levélke, amelyben a tanár tanulmányi kirándulást szervez a gyerekeknek, fossziliákat, ásványokat, köveket néznének meg egy tudományos központban.

A szülő pedig mit ír vissza?

Hogy miért adna pénzt a gyereknek arra, hogy a tanár félrevezesse, és állítólagos millió éves köveket nézessen vele, amikor köztudott, hogy a világ mindössze 6000 éves, és Isten egy hét alatt teremtett mindent, köztük az összes állatot, amiket utána Ádám nevezett el, stb…

“A kézzel írt szöveg: Just to let you it is not that we don’t believe in things like that, it is just misleading when you talk about it being billions of years old, when we all know that the world is only about 6,000 years old. So why would I pay so that you can misslead my children, your world is just a revolving(?), ours has a start and an end. God created the world. He created animals and man all in the same week. It was also Adam who named all the animals, they will do the essay ‘Rock and Minerals’ but it might not be 5 pages long, and about billions of years, it will be according to the Bible.”

Hétvégén ismét Szeged mellett jártunk, ezúttal a lassanként a nyár fix programjává váló Szefantoron. Ismét csak egy hétvégére sikerült lejutni, de legközelebb már tényleg hosszabb ottlétet tervezünk, mert a hely, a társaság minden szempontból ideális ahhoz, hogy az ember egy kicsit kikapcsolódjon a világból.

Szélesi Sanyi még mindig odalent, a lábát lógatva megelőzött egy részletes hangulatbeszámolóval, de azért dióhéjban én is írok arról a két rövidke napról.  A szombat az ismerkedések után rögtön egy Író-olvasó találkozóval kezdődött, majd folytatódott sok beszélgetéssel, a sötétedés után pedig csillagbámulással. Vittünk csillagatlaszt is, a fényesebb csillagokat így a végén már névről ismertük, de a fő attrakció az éppen fogyni kezdő, felkelő Hold színváltozása lett. Éjjel még egy Euréka epizódot kezdtünk el nézni, és ha jól számolom, a társaság fele el is aludt rajta. Mi végigszenvedtük, de nem volt jó.

Állatokból a táborban sosincs hiány, és ezt most lehet minden értelemben érteni. Az elmúlt két évben főleg cicák kóricáltak az emberek között, most két gyönyörű, fekete blöki lett a sláger, akik érdeklődéssel követték a nyüzsgést, leginkább a kajálásokat, amikből jutott bőven nekik is. Mi külön is állatoztunk, hiszen a terep kiválóan alkalmas volt a bogárvadászatra, még ha a kukoricásba is kell bemászni értük. Hiába, a biológusnak készülő kedves révén én is újra rácsodálkoztam a fűben rejtőző élővilágra. Fogtunk ormányos bogarat és futrinkát, de a legnagyobb zsákmányt végül elengedtük.

Egy gyönyörű, narancsos színű, hatalmas lepke volt az, aminek a hivatalos nevét már elfelejtettem. Ja, egy kis üvegtégellyel fogtam, ami elsőre lehetetlennek tűnt, de a lepke mintha direkt provokált volna, leszállt előttem két méterrel a földre, és amikor odalopakodtam, arrébb röppent két méterrel. Ezt háromszor eljátszottuk, a végén már majdnem megvolt, és negyedszerre már kifigyeltem a mozgását, ráborítottam az üvegcsét.Gyorsan visszavittük a táborba, lefotóztuk, de a tulajdonjogot átruháztam Anitára, aki végül csillogó szemmel szabadon eresztette a lepkét.

Másnap délelőtt a Holdraszállás 40. évfordulóját idéző vetélkedőben vettünk részt, komoly és kevésbé komoly feladatokkal, kérdésekkel, tesztekkel. Az egyik feladat az volt, hogy a 3 csapat építsen holdjárót. Na, itt mozgásba indult a tábor, padok, sátrak, gumimatracok, úszógumik, fatuskók kerültek elő, még egy masszőrágy is beépült az egyik járműbe. Aztán rövid színdarabot kellett előadni azzal a címmel, hogy a Holdraszállás, az évszázad csalása. Na, itt végképp elszabadultak az elmebeteg elmék, láthattunk a forgatás kellékeit szétlopó és azzal csencselő guberálókat, vérvörös fejjel üvöltő sztárrendezőt, aki szinte gutaütést kap a forgatás végére a béna stábtól, és egy régi, Márkus László féle férj-feleséges „Mi kerül ezen a fotelon…?” című jelenet scifis feldolgozása holdjáróval.

A vetélkedő végén a résztvevők rácsaptak a könyvnyereményekre, mi is jópár ritkaságot zsákmányoltunk. Ebéd után némi olvasásos-heverészés után aztán elindultunk haza. A többiek még lent vannak, kicsit irigylem is őket, de legközelebb már mi is tovább maradunk, mert tényleg hatalmas élmény.

Szombaton pedig újabb tábor vár, az Írókörös csapathoz látogatok le a hétvégére. Hiába, sűrű nyár ez.

Ugyan nem feltétlenül az Index a tudományos hírek leghitelesebb tárháza, de ez a cikk több, mint érdekes. Utána fogok nézni a forrásnak és a részleteknek is.

Íme az index-cikk!

És egy kapcsolódó másik: http://index.hu/tudomany/kornyezet/bdps081202/ 

Mielőtt a manapaság divatos hazai szokásnak megfelelően végképp a földbe döngöljüka scifi és a tudomány kapcsolatát, eszembe jut Clifford Simaktól A Város. És benne a hangyák. Ugye?

Az biztos, hogy a hangyák nagyon érdekes kis jószágok, ha kutató biológus lennék, lehet, hogy hangyákra szakosodnék , de így is volt már némi élményem a hangyafarmhoz való gyűjtögetés kapcsán, és még bőven lesz is. Persze, ennek is van némi köze Az ember könyvéhez, bár egyelőre még csak érintőlegesen.

Névnapomra egy nagyon érdekes dolgot kaptam, mondhatni a tökéletes ajándék a magamfajta kíváncsi típus számára. A neve Antworks, magyarul hangyafarm. Egy üvegtégelybe a NASA által hangyákkal történő űrkísérletekhez kifejlesztett speciális gél van (legalábbis ezt mondják, és talán a NASA nevet nem lehet csak úgy öncélúan használni), ami egy speciális hangyatáplálékot is tartalmazó átlátszó zselé. Fogni kell húsz-harminc dolgozóhangyát (ami nem is olyan egyszerű, néhányan pl. simán hülyének néztek minket, amikor egy parkban bóklászva hangyabolyt kerestünk, majd hangyákat fogdostunk), aztán behelyezzük őket a Hangyafarmba, és előbb-utóbb elkezdenek alagutakat ásni. Mivel a gél átlátszó, a járatok, a munkálatok, és egyáltalán, a hangyakolónia élete, viselkedése, kommunikálása nagyszerűen megfigyelhető.

Az első csapat nem vált be, kicsik voltak, nem ástak, de a második csapat már bőszen mélyíti a szövevényes kis alagútrendszerét. Íme néhány videó szemléltetésként, nálam kicsit sűrűbben vájják az alagutakat a lányok. Majd rakok fel későbbfényképeket is talán.

[youtube v/4zAeljKMGBo&hl=en&fs=1]

[youtube /v/BUlPyz2gHVs&hl=en&fs=1]

Hivatalos:

 [youtube /v/zjKEoSOoShk&hl=en&fs=1]

A Hangyafarm idehaza hobbiboltokban vagy a neten is kapható.

Egy kis biológia. Gyengébb idegzetűek csak fél szemmel nézzék.

[youtube /v/JDSf3Kshq1M&hl=en&fs=1]