A Trónok harca társassal már “szétjátszottuk” magunkat az elmúlt hónapokban, ideje volt a változatosságnak, így múlt hét elején megrendeltem a szellemlovas.hu-ról a Battlestar Galactica társasjátékot. Szerencsém volt, mert éppen úton volt egy szállítmány Angliából, így 3 nap múlva már át is vehettük, és hétvégére meg is szerveztünk egy ötfős partit.

Én is csatlakozom a játék méltatóinak sorához: hihetetlenül élvezetes módon modellezi a nyomozós-kaland-, a szerepjáték és a kooperatív stratégiai játékok legjobb elemeit, ezek révén pedig egyedülálló és emlékezetes élményt nyújt, a BSG kedvelőinek pedig még ennél is többet. Mind a kártyák, a tábla, a fröccsöntött, mütyűr űrhajók nagyon szépek és igényesek, de ez a Fantasy Flight Games cégtől alapelvárás. (A Trónok harca is az ő játékuk.)

A szabályrendszer elsőre riasztóan bonyolultnak tűnt, de szép lassan végigrágtuk magunkat rajta, és ahogy elkezdődött a játék, minden világossá vált. (A szabálykönyvnek a neten van magyar fordítása is.) Fura, de mindannyiunknak megvolt a titkos preferenciája, hogy cylon vagy ember szeretne lenni, és ez végül be is jött. Azt, hogy részleteiben hogyan is működik a játék, most nem fogom leírni, innen (Deltablog), innen (Index.hu) és innen (Nocadlee sflbogja) bővebben is olvashattok, inkább csak a játékélményre koncentrálok.

A partit folyamatosan körüllengi a BSG sorozatból ismert bizonytalanság és a gyanúsítgatások, hogy ki a cylon, kiben lehet megbízni a csapatból, szerintem ez a legérdekesebb rész, és nagyon eltalálták a hangulatát. Az első pillanattól ment a találgatás, egymás reakcióinak, arcmimikájának vizslatása, amíg elkülönültek a gyanús emberek és a remélt szövetségesek. Én emberként kezdtem, és testbeszéd és viselkedés alapján gyorsan elkezdtünk gyanakodni két főre, hogy ők bizony cylonok, de a célozgatásokon túl pechünkre mást nem nagyon tettünk még ekkor. Tanulság, hogy nem szabad hagyni tovább érvényesülni a gyanús árulókat, mert az a biztos bukáshoz vezet. Igaz, az egyikük ráadásul nem is volt cylon, csak nem tagadott elég hihetően. Aztán jöttek a krízisek, az újabb és újabb cylon támadások, amikből csak az FTL ugrások mentették meg a Galacticát és a flottát. Közben a paranoia egyre erősödött.

A játék felénél újabb hűségkártyákat húztunk (cylon/nem cylon), és egy újabb, addig lojális játékosról, Gaius Baltarról derült ki, hogy ő is rejtőzködő cylon. Egyre gyanúsabbá vált, Tigh ezredesként már éppen börtönbe akartam vágni, amikor ő is felfedte magát. És onnan a két felfedett cylonunk ellen nem sok esélyünk maradt, gyakorlatilag szétszívattak bennünket. Pedig már csak két ugrásra voltunk a Kobol elérését jelentő győzelemtől.

Ha ilyen az, amikor tapasztalatlan amatőrként játszunk, és nem különítjük el azonnal a cylongyanús személyeket, vajon milyen lesz a játék, amikor a cylonok profi pókerarccal szabotálnak, besároznak más embereket, és tombol a paranoia a legénység tagjai között?

Már várom a következő játékot. Nem tudom, mi lennék szívesebben, talán azért az embereket választanám, mert egyelőre esélytelennek tűnik az ő győzelmük. (A társasjátékról mindössze egyetlen negatívumot tudok mondani. Szerintem a szabályleírás nem teljesen precíz, akad benne szerintem néhány pontatlanság és homályos pont, de ez legyen a legkevesebb.)