Agymosó jósok vagyunk?
Posted by hackett on May 15th, 2009
Amire a cím vonatkozik, az egy HVG-s cikk, amit nemrég küldött át Galántai Zoli, és alaposan felhúztam magam rajta. http://hvg.hu/Tudomany/20090515_science_fiction_tudomany.aspx
Azt mondja a cím: „Hol marad a jövő, amit ígértetek?”
Már elnézést, de ígérte a f@szom.
„A múlt rakétatudósai ihletik meg a jelen sci-fi íróit, ők pedig a jövő mérnökein végeznek agymosást: mindenki agyba kötött internetet, szexrobotokat és olyan repülő űrkocsit akar, amit nem érzékel a radar, és büntetőcédulát se lehet ráhelyezni. Miket jövendöltek meg eddig pontosan, meddig van egyáltalán értelme tudományos-fantasztikus irodalomról beszélni?”
Újabban az a divat, hogy ha valaki ír egy kitalált történetet, fikciós irodalmat, akkor hülye és ostoba emberek számon kérik rajta, hogy na de nem is ilyen lett a jövő, nem ezt írtad? Hát, valóban nem!
Külön szomorú, amikor magát komolynak feltűntető tudományos újságíróknak nevező alakok írnak ilyeneket, mint pl:
„Akármilyen jövőképet festettek is elénk a sci-fi élet nagyjai az elmúlt évtizedekben, igazából még egy kiszakadt nejlonszatyorból sem tudnák magukat kijövendölni, állítja Jason Pontin, a Technology Review főszerkesztője.”
Vajon hogy lesz olyan emberből főszerkesztő, aki nem érti, mi a különbség az író és a jövendőmondó között, aki nem is érti, mit olvas. Vajon mivel lehetne még belerúgni szerencsétlen science fiction irodalmi tematikába? (Update: nem sikerült utánajárni, hogy Pontin mondott-e egyáltalán ilyet.)
Az író, írjon bármit is, szerintem mindössze egy történetet szeretne elmesélni, és ehhez választ tematikát, formát, eszközöket, stb. Én még nem hallottam olyan scifi íróról, aki úgy ül le írni, hogy most aztán jól megjósolom a jövőt. Lehet, hogy az ábrázolt jövő közelebb áll egy elképzelt, még akár reálisnak is tűnhető valósághoz, vagy lehet, hogy egyáltalán nincs köze hozzá, de nem ez számít, hanem, hogy elmondja a történetét.
Lehet, hogy eljutottunk oda, hogy most már nem elég a mikrohullámú sütőnél felhívni az emberek figyelmét, hogy gyereket és macskát nem teszünk bele, a fikciós irodalom esetében is jelezni kell, hogy nem, ez ismét nem jóslat, ez még mindig irodalom, egy kitalált történet, ami egy kitalált jövőben játszódik.
A kommunikációs szakadék meg egyre mélyül…
May 15th, 2009 at 2:00 pm
Kéne egy irodalmi figyelmeztetés a könyvekre, hogy:
a műben szereplő tények, lények és eszközök, részben vagy egészében a képzelet szüleményei. Amennyiben Ön a jövőre kíváncsi, úgy kérjük keressen fel egy jövőkutatót avagy egy jövendőmondót.
May 15th, 2009 at 2:10 pm
Mintha láttam volna már olyan amerikai regényt, amiben ez benne volt. De úgy tűnik, ez sem elég.
May 15th, 2009 at 2:42 pm
Mivel a cikk nem nevezi meg a forrásait, én hajlok arra, hgoy csak félreértette az illető a hol a repülő autóm? örök kérdését.
May 15th, 2009 at 2:47 pm
Plusz problémám, hogy ez a cikk olyan, amihez nem lehet kommentet fűzni…
Mert akkor meg tudná valaki írni nekik, hogy:
“te barom menj vissza a középiskolába és nézd meg mi a különbség az irodalom és a jövendőmondást között”…
May 15th, 2009 at 3:45 pm
hát igen. Én még egy scifi történetet sem olvastam végig. Nem. De nem jövendőmondás az biztos. nem vagytok nostradamusok. Ti irók vagytok. Sf irók. A ti irásaitokat mindig lehet folytatni. Nostradamusét nem.
May 15th, 2009 at 4:03 pm
Komavary:
Gondolod, hogy ez történt volna? A különféle idézetek miatt én ebben nem vagyok biztos. Azért ezekben súlyos dilettantizmus bújik meg, de majd megpróbálom visszakeresni a cikk eredetijét.
May 15th, 2009 at 5:23 pm
Ez a cikk (hvg.hu) elég nyomorultul összekalapált, (vagdalt) nulla. Az utolsó két mondat kicsengése kifejezetten pozitiv (szeretne lenni, ha jól értem, de ez sem biztos). Nem mond semmit a cikk, de úgy néz ki is akar.
Irj valamit pistike, nincs semmi holnapra a rovatban tipikus esete.
Pistike pedig nyomja a jobb egeret, vág, majd beilleszt és küldi a számlát.
May 15th, 2009 at 5:25 pm
néha őszintén nevetni tudok az ilyen idiótákon. mint most
:D:D:D
May 15th, 2009 at 7:29 pm
“Azt mondja a cím: „Hol marad a jövő, amit ígértetek?”
Már elnézést, de ígérte a f@szom.”
pontosan
May 16th, 2009 at 4:10 am
Egyre kiváncsibb vagyok, mi váltotta ki ezt a cikket.
Sőt, ezt nézzétek:
http://www.planetdamage.com/2009/05/14/jetpack-wilson-jovo-igeret/
Ez utóbbiból (plusz a belinkelt könyv ajánlójából) is látszik, hogy jetpackot, repülő autót nem lehet pókerarccal számon kérni, ott kell lennie mögötte a kikacsintásnak.
Egy Pontin cikk, ahonnan meríthetett a szerző, de teljesen más a kicsengése, mint a hvgs írásnak. (2007!)
http://www.technologyreview.com/computing/18282/
May 16th, 2009 at 4:23 pm
Komavary:
Hm, Jason Pontin a belinkelt cikk alapján egyáltalán nem tűnik olyan embernek, mint amit az idézet és a cikk sugall.
Ez fura.
Kár, hogy nincsenek források feltűntetve a cikk alatt, bár kezdem azt hinni, hogy nem véletlenül.
May 17th, 2009 at 12:27 am
Steffen is teljesen másról beszél:
“Distributing foresight resources to people in places which lack them, like the Sahel, is a needed step. Art projects can help us rethink our relationship to the atmosphere. Street campaigns, like the Future Sea Level project, can help us wrap our heads around the enormity of change. But when you want to seriously engage the imagined future, science fiction is the tool of choice.”
http://www.worldchanging.com/archives//005642.html
Korábban mondott hasonlót, de már öt éve viszakozott:
http://www.worldchanging.com/archives//001065.html
May 17th, 2009 at 5:49 pm
Én ezt a hvg-s cikket most már végképp nem értem.