2009 hihetetlenül pozitívan kezdődött, jelenleg a hideg ellenére is tökéletes hangulatban lebegek minden szempontból. Ez pedig meghozta végre a kedvemet az intenzív íráshoz is. Na de lássuk, mi történt tavaly és mi várható idén az írás szempontjából…
A tavalyi év az Isten gépei befejezésével, szerkesztésével, na és megjelenésével, meglepően sok dedikálással, továbbá a következő regény ügyben történő hosszas gondolkodással telt. Májusban még úgy hittem, hogy a Poszthumán döntés folytatását fogom elkezdeni írni, hiszen egész szépen kialakult a történet, a karakterek, de aztán mégis félreraktam, és ekkor kezdtem el részletesebben foglalkozni egy másik történettel. Ez az Ember könyve.
Az Ember könyve alapötlete még 2001-ben született, egy dokumentumfilm hatására, ami a Bikini-szigetek őslakóiról szólt, akiket az amerikaiak elköltöztettek a szigetükről, hogy aztán a környéken tucatnyi atombombát és az első hidrogénbombát felrobbantsák. A környék a radioaktivitás miatt lakhatatlanná vált, a bikini-szigetieket pedig az amerikaiak látták el élelemmel és a túléléshez szükséges eszközökkel, miközben az őslakók elkezdtek egyre inkább amerikanizálódni. Ennek hatására körvonalazódott fejemben az idegen környezetben és kultúrában a túlélésért és a jövőjéért küzdő emberi faj története. Akkor még a Távol a Földtől címet adtam neki, de az Ember könyve több szempontból is találóbb, főleg mert többféle szimbolikus jelentést is tartalmaz, talán az eddigi legjobb regénycímem is.
Hogy mikor lesz kész? Ki tudja. Örülnék neki, ha még idén lenne egy nyers változat, de ez nagyon optimista becslés. Lassan haladok, illetve hosszú hónapok jegyzetelése után az írást még éppen csak elkezdtem, és egyelőre ismerkedem a karakterekkel, a helyszínekkel, na meg az idegen fajjal, akik több szempontból is roppant bonyolultak. Nem kevés biológiai, genetikai témájú utánjárásra van szükség, mert a terv az, hogy egy markánsan idegen és minden téren összetett civilizáció jelenjen meg a regény lapjain, nem pedig a szokásos humanoid kinézetű és gondolkodású formák. Hogy ez sikerül-e, azt még nem tudom, a lényeg úgyis írás közben fog kialakulni, letisztulni. Igazából félek is a történettől, mert sokfejű sárkányként rengeteg irányba szétágazhat, és még a szokásosnál is több puzzle darabkából áll, amiknek a végén össze kell majd passzolniuk. Ráadásul nem lesz könnyű kordában tartani a szöveget sem, mert a kis nyavalyás már az első oldalakon ki akar törni a keretek közül, csakhogy a grafomán énemmel már leszámoltam az elmúlt években, és nem hagyom, hogy zombi módra feltámadjon.
Emellett azonban úgy tűnik, hogy visszamerészkedem a hosszabb történetfolyamok világába, mert ugyan az Ember könyve önálló, lezárt történet lesz (legalábbis nagyon szeretném, ha ezt sikerülne megoldani), de az emberiség maradékának sorsa itt nem fog véget érni, mert rögtön utána egy második regénybe is belekezdek majd, ami folytatja a történetet, mert egy halom komplexebb ötlet nem fér bele egyetlen regény kereteibe. Talán Az Ember holdja lesz a címe, de ez még csak egy ködös munkacím jelenleg.
Ja, és lesz benne szex is. 
(Aztán jó lenne írni végre egy novellát, főleg, mert lassanként előtérbe kezd kerülni az angolra fordíttatás kérdése, és jó lenne nem az Isten gépeivel kezdeni, hanem előtte egy jó novellával próbálkozni. Csak hát nincs egyetlen jó novellám se, még ötlet szinten sem.)
