“Írtam egy regényt, ki kéne adatni”-szindróma
január 22, 2008Tudom, hogy már unalmas ez az ingyen, vagy fizetős könyvkiadás téma, hiszen elég sok helyen szóba került mostanság (Pl. László Zoltán blogja vagy Sheenard mondja blogja 
és Sanawad blogja), de azért pár gondolatot felvések ide, hogy én is beleokoskodjak.
Meglepően sok ember kacérkodik manapság az írással, kevesebben elég lelkesek és elszántak ahhoz, hogy megírjanak egy teljes regényt. Azért jónéhány ember eljut a címben említett állapotba, és ezután jön a dilemma, hogy hogyan tovább, miként tudná megjelentetni az írását? Sok furcsa próbálkozást láttam már, például olyasvalakit, aki egy kiadó fórumán érdeklődött, hogy mikor és mennyiért adnák ki a regényét, és ha kiadják, akkor elküldi a kéziratot, vagy a másik véglet, aki a kiadói fórumon érdeklődött, hogy vajon ki tud neki segíteni abban, hogy hogyan és milyen címre tudna elküldeni kiadóknak a kéziratot (egy emailcím, az adott kiadóé a fórum tetején olvasható volt egyébként).
Szerencsés esetben az írás előbb utóbb megtalálja a kiadóját. (Az évek során három olyan, akkor még leendő íróval kerültem kapcsolatba, akik azóta szintén megtalálták a maguk útját, és manapság ismert, elismert fantasztikus írónak számítanak (nem nevezem meg egyiküket sem, mert még kicikiznek, hogy mit égetem itt őke ).
De mit tegyen az ember, ha a kiszemelt kiadók sorra visszadobják a regényét? Szerintem minden publikáló író mesélhetne sztorikat, hogy miféle utakat járt meg az első regényével, nekem is van, de ez most nem ide tartozik. Azon azonban érdemes elgondolkodni, ha az ember kéziratát mindenhonnan visszautasítják. Mert amit sok helyről visszadobnak, az általában nem jó. Fordítva persze nem igaz, nem minden megjelenő írás jó, de hát ez van, ez egy ilyen világ.
És el is jutottunk a lényegig. Feltűnően sok olyan írás születik, amelyek írója bármit megtenne a kiadatásért, és nem hallgat a szerkesztői, kiadói intelmekre, sőt, simán megmagyarázza, hogy mégis miért jó a regény, miért nem számít a helyesírás (!), és miért egyedi az egyébként tucatszor olvasott történet. Persze, tudjuk, az író olyan állatfajta, aki őszinte imádattal rajong a saját írásáért, és tudja, hogy az írása minden szava arany, még akkor is, ha éppen nem az.
Az ilyen fanatizmusra szoktak jó kis üzleti vállalkozások épülni, ugye, amikor a rajongó torkán a legutolsó gagyit is lenyomják aranyáron, és a rajongó csenget, mert kell neki a 145. kis bizbasz is. (Én is voltam Star Wars rajongó kiskoromban, hehe.) Na most, láthatóan elterjedőben vannak olyan üzleti vállalkozások, amelyek abban látnak pénzszerzési lehetőséget, ha kiadással kecsegtetik a lelkes, de kiadót nem találó írókat, mondván, pár százezer forint ellenében kiadják a regényét. Persze, ez nagy öröm, de ne legyünk balekok, ha valamit alkotsz, annak eladásáért normális esetben nem Te fizetsz, hanem vagy ingyen adod, vagy jobb esetben neked fizetnek. Na persze akkor, ha az üzleti vállalkozás lát esélyt arra, hogy, ha pénzt fektet a kiadásba, az megtérül. Ha nem lát benne pénzt, nem fektet be, feltehetően azért, mert az írás nem jó, nem eladható. Aki pénzt kér a kiadásért, miközben fantasztikus kritikákkal áradozik a műről, az több, mint gyanús. Aki ilyenbe belemegy, az pedig szerintem nem ebben a világban él, és elnézést azoktól, akik azt hiszik, hogy mégis.
Aztán itt a másik verzió, ami ugyan nem veszi le a sápot az írótól, helyette ingyen kiadással kecsegtet, de úgy, hogy amit az író kiad a kezéből, az lesz a könyvben, és az író határozza meg a könyv árát is. Na, ettől majdnem hanyatt estem a székkel. Bármilyen szerkesztetlen, korrektúra nélküli iromány lehet nyomdakész, még szerencse, hogy csak akkor nyomtatnak belőle, ha valaki rendel. Ja, és a borítókészítéshez adnak olyan ingyenes programot (gondolom netes link), amibe beírja a főbb paramétereket, és a program kiköp egy képet. Döbbenetes. Még csak az kéne, hogy ilyen művek árasszák el a könyvpiacot… Akkor inkább elfelejtek olvasni.
A fentiek a boncnok.freeblog Író, vigyázz! III. bejegyzésének - http://boncnok.freeblog.hu/ - hatására születtek. Roppant tanulságos részletek találhatók ott, hogy mivel kábítják a hiszékeny embereket, érdemes elolvasni.
Egyébként van egy pozitív vetülete is a fentieknek, mégpedig az, amikor olyan embereknek nyújtanak segítséget pár tucat példányban kinyomtatni az írását, könyvét, versgyűjteményét, akik nem is gondolják, hogy ebből lehet könyv (és valószínűleg jól gondolják). Pár tucat példány, amit elajándékozhatnak ismerősöknek, rokonoknak, ez tényleg szép gondolat. Ha erre megy ki a játék, és nincs mögötte hátsó szándék, lehúzási próbálkozás.
Szóval, ha kezdő író vagy, és komlyan gondolod, viszont a barátok dicshimnuszai ellenére a profi kiadók nem foglalkoznak Veled, azt javaslom, amit nálam sokkal okosabbak is megtettek már sok helyen: olvass sokat, írj sokat, és ha elkészülsz egy érezhetően jobb írással, próbáld meg újra. És hacsak nem vagy gondtalan milliomos, ne fizess azért, hogy megjelenhess.
Elolvastam!
Csak a második sorban lévő linkek nem működnek. A kis linkek. 
Persze, mert elbénáztam. Javítva
hackett: íme néhány állítás, amit már sokadszorra töröltetett a novum a blogterről: http://novum-verlag.blogspot.com/
nagyon-nagyon nem tetszik nekik, pedig csupán az igazságot írtam le, talán pontosan ezért…
Az a baj, hogy amíg a szerzők vállalják, hogy fizetnek ezért, addig az említett cég vígan éldegél. Lehetne nem etikus piaci magatartásról beszélni, na de ugyanakkor meg a szerzők ismerik a feltételeiket, és aki vállalja ezeket, az utána nem szólhat egy szót sem.
Ettől függetlenül nagy disznóság ez.
“Azon azonban érdemes elgondolkodni, ha az ember kéziratát mindenhonnan visszautasítják. Mert amit sok helyről visszadobnak, az általában nem jó.”
Ebben bizonyára van igazság, de mit tegyen az ember, ha még választ sem kap egyetlen kiadótól sem? Három regényt írtam, mindegyiket elküldtem az illetékes kiadóknak, hisz három különböző műfajról van szó. Jó, az igaz, hogy csak cd-n tudtam megtenni mindezt, illetőleg mailben, mert nem volt pénzem rá, hogy kinyomtassak összesen… hát, nagyjából kilencszáz oldalt. Ez a közömbösség a legrosszabb. Írják, hogy nem adják ki ezért és ezért… Leglább reagáljanak valamit! Szörnyű… Vagy meglehet, hogy olyan szerencsétlen vagyok, hogy mind a tizenvalahány csomag elveszett a postán? A cd-k összetörtek, a buborékos borítékokkal pedig épp javában pattintgat valaki?
Egyébként a Novumba én is belefutottam. Megláttam a hangyányi hírdetésük, szemem felcsillant: Hurrá, egy új kiadó! És szerzőket keresnek! Bizonyára naív vagyok és figyelmetlen, de az oldalukra ellátogatva nem láttam semmi utalást a fizetős műfajra, így el is küldtem nekik az első regényt. Most épp olvassák, várom a levelük, mert kíváncsi vagyok, hogy egy nagyjából 7-800 oldalas regényre milyen árajánlatot adnak. Egyébként nem bántom a Novumot, ez szimplán üzlet. Legalább jó páran munkához jutottak a soproni kirendeltségüknél.
Na igen, azt is tudni kell, hogy a kiadók rengeteg kéziratot kapnak, és a kéziratolvasásra szánt idejük pedig minimális. A “nem kaptam választ” nem feltétlenül jelenti azt, hogy visszautasítják. Valójában nem is lehet tudni, hogy mit jelent, hiszen hónapok, rosszabb eseteben akár több, mint egy év is eltelik, mire a kiadó eljut a kézirathoz. Ha eljut. Akkor aztán vagy válaszol, vagy nem. Finoman persze lehet érdeklődni, de ettől még semmi sem garantálja, hogy válaszolnak. Kicsit olyan ez, mint amikor az ember állást keres, sok helyen ott sem méltatják válaszra az embert. Ráadásul a 7-800 oldalas regényektől szinte minden kiadó megriad, hiszen nagyobb befektetést igényel, ráadásul egy ismeretlen névtől az már túl nagy kockázat, és ez valahol talán érthető is.
Azt javaslom, próbálkozz meg egy-két novellával is: egy novellát talán könnyebb megjelentetni, mint egy komplett regényt, és pár novellamegjelenéssel már lehet referenciát felmutatni, ami után elvileg jobban odafigyelnek Rád. Persze, megértem, ha nem írsz novellákat, mert pl. én is így vagyok ezzel, a novella sosem volt az én műfajom.
Ha viszont véleményre vágysz… Kószál pár író szerte a neten, akik szerintem szívesen beleolvasnak a regényedbe, és elmondják a véleményüket róla, ez mindenképpen nagy segítség lehet.
Hackett
Lucas: A szerkesztőknek első körben biztosan nincs idejük egész regények elolvasására: általában beleolvasnak 10-15 oldalnyit, és abból kiderül a számukra, hogy egyáltalán érdemes-e áttenni a második körös kupacba.
Érdemes egy nagyon jó szinopszist írni a regényről, és azt küldeni mondjuk egy kiemelkedőnak tartott regényrészlettel megtámogatva, úgy valószínűbb, hogy az általad inkább sugalmazott kép alakul ki a kéziratodról.
Maldoror:
Ráakadtam nagy nehezen a 10 pontodra, amit a novumról írtál. Ugyan azt írtam legutóbb sanawad oldalán, hogy már nem pazarlom az időmet rád, hiszen úgy is hiábavaló, de mert annyira viccesnek találtam tényként kijelentett írásodat, úgy döntöttem mégis megteszem.
Átfutottam a 10 pontot, amit összeírtál, de nekem valahogy egyáltalán nem stimmel. Aki még nem tudná, én szerződtem a novummal, és ennek fényében értékelem Maldoror „szépírását“.
Szeretném, ha pontosítanád állításaidat, mert ugyanazt a semmit ragozod végig csak másként megfogalmazva.
Lássuk pontonként!
1. a novum minden költségét a szerzőire hárítja.
Honnan veszed, hogy mennyibe kerül a novumnak egy könyv előállítása, és nem csak a nyomdai költségekre gondolok. Te dolgoztál náluk, vagy csak találgatsz? Mert pontos számok ismeretében nagyon nehéz ilyen kijelentést tenni. „MINDEN KÖLTSÉGÉT“. Listát kérek a felmerülő költségekről!
2. a novum így semmiféle kockázatot sem vállal.
Ha az 1. Kérdésemre nem tudsz pontos választ adni, akkor ez a 2. Kijelentés alapból nem állja meg a helyét, tehát hülyeség.
3. a novum egy nyereséges vállalkozás, annak ellenére, hogy majdnem teljes egészében kezdő, ismeretlen szerzők műveit jelenteti meg.
Hogy a Kiadó nyereséges-e, azt csak akkor tudhatod, ha ott dolgoztál, mint Pénzügyi igazgató, különben honnan lennének ilyen információid. Egyéb esetben csak kitaláció, hiszen fogalmad sincs arról, hogy mennyit fordít fejlesztésre, munkaerőre, anyagokra, adott esetben valóban nyereséges-e. A másik része, hogy csak ismeretlen szerzők könyveiből nem lehetne nyereséges, már megint butaság, mert ha csak egy olyan szerzője lenne, mint a Harry Potter írója, bőven megélne élete végéig. Ám azt kell mondjam, megnéztem a honlapjukat, mielőtt szerződtem velük, és láttam mindjárt két írót is, akiket én ismerek. Polgár Andrást, mint a Szomszédok teleregény íróját, szerintem mindenki ismeri, sőt Linda Taylor sem ismeretlen sokaknak, csak rá kell keresni a neten. Szóval ez sem igaz, csak fantazmagória.
4. a novum NEM lehetne nyereséges, ha nem a szerzők pénzéből fizetnék a kiadást, és a későbbi piaci jelenlétet mindenestül.
A nyereségességet már a fentebbi pontban tárgyaltuk, miért nem kell tényként elfogadnunk, de tételezzük fel, hogy a cég nyereséges. „a szerzők pénzéből fizetik a későbbi piaci jelenlétet“ hát ez elég ködös számomra, mert pontosan nem is tudom mire gondolsz. Gyártási, marketing, logisztikai vagy milyen jellegűek ezek a „KÉSŐBBI PIACI“ jelenlét során felmerülő költségek? Te jós vagy, ha meg tudod ítélni, hogy ez pontosan 10 év alatt hogyan alakul, mert ha jól tudom a novum ennyi ideig szállítja a szerző könyvét, és ha ezt tényleg már az elején kifizettetnék a szerzővel, vagy nagyon képzett gazdasági szakemberük van, vagy jósnőkkel dolgoztatnak, ha meg tudják előre ítélni, hogy mondjuk 8 év múlva várhatóan ezek a költségek mennyibe fognak kerülni. Ha Te a jövőbe látsz és onnan tudod, akkor azt szeretném tudni, hogy 5 év múlva gazdag leszek-e és miből gazdagszom meg?
5. a novum kétszer is hasznot húz a szerzők szellemi termékeiből, egyszer, mikor kifizettetik a gyártás, terjesztés, marketing költségeit, másodszor pedig amikor profittal értékesítik ezeket a termékeket.
Kapcsolódik a 4.-es kérdéshez. Tutira marketing zseni lehetsz, ha tudod, hogy a novum mennyit költ gyártásra, terjesztésre és marketingre. Tényleg azt kell gondoljam, hogy ott dolgoztál. Csak akkor azt nem értem, hogy miért nem a pontos számokat írod le, hogy te tudod, a gyártási költség …. Ft., a terjesztési ktg. … Ft. és a marketing budgetből meg …. Ft-ot költenek egy könyv esetében. Ha ezeket megírnád könnyebben meg tudnánk ítélni, hogy igaz-e az állításod. Mert ha nem tudod megadni, akkor honnan veszed, hogy „kétszer is hasznot húznak“. Addig ez csak egy rosszindulatú feltételezés, amely minden alapot nélkülöz.
6. a novum egyetlen kiadványa sem volt, és nem is lesz veszteséges.
Végre egy pozitívum, ami ha a novum szájából hangzana el, talán megkérdőjelezném. De ha te mondod, ez alapján minden Szerzőnek ajánlom a Kiadót, mert ha valóban így van, akkor a Szerző csak jól járhat. Senki nem kíván magának egy haldokló, piacról éppen kivonuló Kiadót. Én is inkább egy nyereségesen működő Kiadót választanék, ahonnan biztosan megkapom a honoráriumomat.
7. a novum költségvetésében nem számottevő tétel a szerzőknek utalt honorárium.
Szeretném látni a számokkal alátámasztott bizonyítékot, azaz a novum Költségvetését! Melyben szerinted a szerzőknek utalt honorárium nem számottevő. Kicsit konkrétabb megállapításra van szüksége minden Szerzőnek, hogy döntést hozhassanak, megérné-e nekik a novummal szerződni. De mint tudjuk, a költségvetés egy Kiadó teljes üzletmenetére vonatkozik, ha neked egzakt számaid vannak, lássuk!
8. a novum egy szimpla, profitorientált biznisz, mely nagyobbrészt a szerzők pénzéből (ún. “költséghozzájárulásából”), másrészt pedig a szerzők szellemi termékeinek eladásából tartja fenn magát.
Már megint egy olyan megállapítást teszel, amelyet ha bármely ember, akinek vállalkozása van elolvas, azt gondolja, nagyon naív vagy, hiszen egy vállalkozás csak akkor tud működni, ha nyereséges. A profitból van lehetősége a cég működési költségeinek fedezésére és megújulásra, fejlesztésre. Egy nem nyereséges vállalkozás sürgősen bezárhatná a kapuit. De ez bármely területére érvényes a gazdaságnak. Nem tudom ez miért problémaként merül fel nálad, ugyanis a legalapvetőbb elvárás egy vállalkozás részéről a nyereséges működés, de ezt már középiskolában tanítják. Lehet, hogy hiányoztál azon a napon?
9. a novum a fentiek értelmében nincs kiszolgáltatva a piac törvényeinek.
Hát ez vicces. „A novum a fentiek értelmében nincs kiszolgáltatva a piac törvényeinek.“ Ha megnézted volna kb. 95 Kiadó működik Magyarországon. Igen komoly konkurenciaharc zajlik a piacon. Pontosan mi az a szabály szerinted, amely miatt a novum kivonhatja magát ezen piaci törvények alól. Áruld már el kérlek!? Ha tudsz ilyet, feltétlenül közöld velünk, mert mi is ilyen szférában szeretnénk akkor vállalkozni, hogy ne kelljen a piaci törvényektől tartanunk. Szeretnék monopóliumot alapítani.
10. a novumot a szerzői cipelik a hátukon, és a novum nem bukhat bele ebbe a bizniszbe.
Ha a novum nem bukhat bele a bizniszbe, az nagyon jó hír, mert akkor a Szerzők még sokáig élvezhetik a könyvük árbevételéből származó honoráriumukat. És, hogy ezért haragudnának a Kiadóra, kötve hiszem. De ha szorosan ragaszkodunk az általad írt „a novumot a szerzői cipelik a hátukon“ kijelentéshez, elárulhatom, minden Kiadó két célcsoportból él, a szerzőkből és az olvasókból, akik megveszik a Szerzők könyveit. Hogy miért? Talán nem kell különösebben magyaráznom.
Tudod-e azonban, hogy amennyiben a fentiekre nem tudsz konkrét számokkal, tényadatokkal és dokumentációkkal szolgálni, esetleg feljelenthet a cég szándékos hitelrontásért, rágalmazásért, és esetleg a megnyert per végén még az elmaradt hasznukat is a nyakadba sózhatják. Hát én kétszer is meggondolnám, hogy miket írogatok, főleg ha nincs rá bizonyítékom. De ha te nyugodtan alszol, mert pillanatok alatt megmutatod mindenkinek a fenti felvetéseimre a nálad lévő bizonyítékokat, akkor nincs semmi gond. Mindenki eldöntheti, hogy azok ismeretében még mindig a novum verlag mellett dönt, vagy a másik 95-ből választ egyet magának.
Üdv.: markato
novum markato verlag: a novum, és minden hasonszőrű fizetős kiadó az egész világon úgy állapítja meg az ún. “költséghozzájárulás” mértékét, hogy akkor se bukjon az üzleten, ha egy adott könyvből egyetlen példányt sem értékesít, tehát: a felmerülő költségek a szerzőket terhelik. ezt nem kell számokkal bizonyítani, a napnál is világosabb, hiszen ezek a cégek nem karitatív szervezetek.
a kockázat ellenkező esetben hatalmas, és ésszerűtlen lenne, a fentiek értelmében azonban nincs.
a novum nyereséges, ha nem lenne az, akkor nem létezne. nyereséges, mert az értékesítés megkezdéséig a szerzői finanszírozzák a teljes folyamatot: a későbbiekben eladott termékekből származó bevétel (a kereskedelmi árrés fölött) tiszta profit, hiszen nem a nyereség egy részének visszaforgatása adja a fizetős kiadók lendületét, hanem a szerzői “költséghozzájárulás”.
a tiszta, ráfordítás nélküli profitból utalt 10 százalék, az 10 százalék: ez nem számottevő, főképp ha figyelembe vesszük, hogy szinte minden szerzőnek felajánlanak egy lehetőséget, miszerint lemondhat az első eladott ezer példány után járó honoráriumáról egy minimális összeg fejében. amennyiben ezt a szerző elfogadja - és hogy valamennyire csökkentse a horribilis hozzájárulását, valószínűleg így tesz - akkor az első ezer példány értékesítésének hasznából utalt szerzői díj nulla, ami a nem számottevőnél sokkal kevesebb.
mivel a novum, és a novumhoz hasonló vállalkozások elsősorban nem a könyvpiacból, hanem a szerzőikből élnek, a könyvpiaci törvényeknek való kiszolgáltatottságuk elenyésző.
novum markato verlag: azt kérted áruljam el, hogyan vágj bele egy olyan vállalkozásba, melynek nem kell tartania a piaci törvényektől. íme a recept: hozz létre egy olyan “kiadót”, mint a novum, és célzott marketinggel találd meg a hiszékeny, könyvkiadókban csalódott, becsvágytól fűtött, és reménykedő szerzőket, húzd el előttük a mézesmadzagot, és kitartóan legyezgesd hiúságukat, míg le nem mondanak szinte minden (könyvükhöz fűződő) jogukról, és míg ki nem fizetik műveik piacra juttatásának minden költségét, aztán add el ezeket a könyveket borsos áron. ha senki sem rendel a könyvekből, az sem baj: nem jutsz csődbe, hidd el, addig biztosan nem, míg hatékonyan felkutatod a fizetőképes szerzői keresletet. első körben soha se említsd, hogy óriási összeg fejében vállalod egy adott mű kiadását: ezt csak akkor közöld az ügyfeleiddel, ha már alaposan megpuhítottad őket hangzatos ígéretekkel. valamire nagyon vigyázz: a “kiadódról” csak a saját pozitív, kifényesített információid keringhetnek, és ha valaki jogos, és megalapozott kritikával illeti a céged, akkor hitelrontás címén igyekezz eltüntetni a színről.
sok sikert markato.
maldoror, számok hiányában, sajnos még mindig csak kapálózól és hiteltelenül írogatsz. Nincs fogalmad sem arról, hogy mennyibe kerül az előállítás, sem arról, hogy mennyit fordítanak marketingre, és arról sincs, mennyibe kerül a logisztika. Várom a számokat!!!! Tudod: a TÉNYEKET. NEM A FEJEDBEN KERENGŐ TÉVHITEKET.
Add A Comment